1.-2. Fejezet

 

Első fejezet

 

Fordította: Aemitt

 

A forróság miatt Mike úgy érezte, hogy mentem kigyullad az egyenruhájában, ezért, bár a főnöke azt mondta neki, hogy ne tegye, a csípőjéig tolta le a kezeslábas felső részét. Mike egészen biztos volt benne, hogy az öreg disznó csak irigykedett, hogy az alkalmazottja sokkal dögösebb volt nála. Arról nem is beszélve, hogy Vega felesége és a lányuk, Vanessa, is Mike-on legeltette a szemeit, ami nem tetszhetett annyira a fickónak. Vega valószínűleg csak azért tartotta meg Mike-ot, mert nem talált senki mást, aki hajlandó lett volna elvállalni a munkát azért a rabszolgabérért, amit ő hajlandó volt ajánlani, és a benzinkút melletti ütött kopott motelben is ellakni.

Mike egy láda sört vitt be a kis vegyesboltba, ahol Vega ült a pult mögött, izzadva, fingadozva tévét nézett, és egy újsággal legyezgette magát. Mike szó nélkül a hűtő felé vette az irányt, hogy tele pakolja sörrel. Amikor három évvel ezelőtt elment otthonról, soha nem gondolta volna, hogy egyszer egy lepukkant benzinkúton végzi majd a sivatagban, egy becstelen állásban, és senkivel sem kefélhet. Nem, amikor comingoutolt, és a családja ajtót mutatott neki, biztos volt benne, hogy ami rá vár, az a melegek paradicsoma lesz, a forró, feszes seggek és mohó torkok véget nem érő parádéja. Ehelyett itt ragadt ezen a szemétdombon, alig kaparta össze a megélhetését, nem tudott félretenni semmire sem, nem engedhetett meg magának egy autót, még akkor sem, ha folyton másokét javította.

Az élet nem volt igazságos Mike Miller számára. Hát nem egy dögös szerelő volt minden meleg srác álma? Hála az ingyenes edzőteremnek, amit Vanessa megengedett, hogy a motelben használhatott, a gimnázium után sosem vesztette el a formáját, ellentétben néhány korábbi csapattársával, de ez nem segítette az esélyeit, mert egy fittyingje sem volt félretéve, és sosem találkozott senkivel. A pokolba is, ha a dolgok továbbra is olyan ütemben haladnak, mint ahogy életének elmúlt huszonhét évében vánszorogtak, talán teherbe kéne ejtenie Vanessat, és a Vega Gas& Motel büszke örököse lehetne?

Jelenleg nem volt nagy forgalom, de Vega nem hagyta egy pillanatra sem pihenni, ezért elővett egy rongyot, és úgy tett, mintha a hűtőszekrény ajtaját tisztítaná a mindig jelenlévő portól. Most ölni tudott volna egy hideg sörért.A torka lassan csiszolópapírrá változott, miközben a bőre nem is lehetett volna nedvesebb,anélkül, hogy beállna egy zuhanyfülkébe.

Kívülről egy autó halk zúgását hallotta, de amikor az hirtelen megállt, tudta, hogy vásárlójuk van. Mike felnyögött, de csak tovább pakolta a sört a hűtőszekrénybe, és élvezte a hideg falak közül érkező hűvös szellőt. Olyan volt, mintha Narnia ajtajában állt volna. Drukkolt, hogy a vevő saját maga tankolja a benzint, fizessen Veganak, és tűnjön el a szem elől. De nem, a rekedt, cigarettával átitatott rikoltás megragadta Mike tarkóját, hogy engedetlen kiskutyaként visszahúzza az ajtóhoz.

– Hé, te! Ott van Mr. Jaguar, aki a barátnőjét várja. Gyorsan, gyorsan!

Mike forgatta a szemeit, és egy pillanatra a homlokához szorította a hideg sört, mielőtt becsukta a hűtőt. –Megyek már, megyek. Nem tud saját maga tankolni? Gazdag seggfej. –Végigsétált a polcok mentén, de amikor éppen fel akarta venni a napszemüvegét, meglátta a Jaguart teljes pompájában. A karcsú és sebességre tervezett kabrió, akárcsak az állat, amelyről a nevét kapta, szinte elvakította az ezüstös karosszériájáról visszaverődő napfény. Mike tekintete máris az oldalának támaszkodó karcsú alakra tévedt. Mr. Jaguar nem úgy nézett ki, mint aki egy ilyen lepusztult helyhez tartozna. Egy jól szabott, krémszínű nadrágba és fehér ingbe öltözve ő volt a férfi változata annak a bombázó szőke vásárlónak, akiért még Vega is kirohanna benzint tankolni. Egy ilyen nő jelenléte itt olyan megfoghatatlan volt, mint annak a lehetősége, hogy egy meteorit csapódjon be Vega tetőszerkezetén keresztül. Mike a meteoritra szavazott volna, kétségtelenül. Vagy Mr. Jaguarra, aki sötét haját fésülgette az ujjaival, és koromfekete napszemüvegen keresztül nézett Mike-ra.

Mike úgy vonult ki a kisboltból, mintha a fickó az a hideg sör lenne, amiről álmodott. Az egész testét végigdörzsölte, nem csak a homlokát. Feltette a napszemüvegét is, nem is igazán álmodott arról, hogy a fickó amúgy is meleg lenne. De megbámulni azért lehetett, még ha egy heteró pasiról is volt szó.

– Mit tehetek érted? –kérdezte Mike, odasétált a kocsihoz, és szemérmetlenül végigsimította ujjait a Jaguar ajtajának oldalán. A lelkét is eladná egy ilyen gépért. Az ügyfél szája kissé elnyílt, mintha Mike láthatatlan ujját nyomta volna a dús alsó ajkának közepébe. Az arcán sötét borosta árnyéka látszott, ami csak kiemelte az ügyfél szögletes arccsontjait. Éles, mint a borotvapengék, gondolta Mike, de ez semmit sem használt izgalmának elfojtására. Nem gyakran találkozott személyesen ilyen dögös férfival. Karcsú, de a feltűrt ujjak tónusos alkarokat mutattak, amelyeket fekete szőrzet borított. A vásárló némán bámult rá, szemöldöke mély ráncba szaladt a napszemüveg fölött.

– Nem érek rá egész nap, tudod? –duzzogott Mike, és csípőre tette a kezét. Nem tűrte, hogy Mr. Jaguar szarakodjon vele, akármilyen dögös is volt. De valójában szívdöglesztően nézett ki. Mike elképzelte, ahogy megragadja a pasit, és megdugja a motorháztetőn. Beletemetkezhetne a farkával egy darab forró húsba, és simogathatná a kocsi karosszériáját is.

– Ismerősnek tűnsz. –A kuncsaft lassan felemelte a kezét, és levette a napszemüveget, felfedve egy pár összeszűkült, kifejező szemet. Olyan kékek voltak, mint az ég felettük.

Mike még egyszer alaposan szemügyre vette, a stílusos bőrcipőtől kezdve a katalógus szerint vágott hajáig. –Soha nem hagytam el a megyét, úgyhogy kétlem –mondta, de egy kicsit közelebb lépett, remélve, hogy Vega nem látja a fingós székéből. Mi van, ha a fickó tényleg meleg volt? Lehet, hogy az „ismerős” kifejezést csak felszedésnek szánta? Miért volt olyan rossz az ilyesmiben?

– Régebben errefelé laktam –mondta Mr. Jaguar, és hosszan nézett Mike-ra. –Nem az Alberta gimnáziumba jártál?

Mike a homlokát ráncolta, és hátrált egy lépést. –De, miért? –Lehúzta a napszemüvegét, és végigfésülte barna haját. Baszd meg! Meg kellett volna fésülnie aznap reggel. Ez volt az a pillanat, amikor valami olyasmit kellett volna mondania, hogy emlékeznék egy ilyen dögös pasira a suliból, mint te, és mindketten nevettek volna,mielőtt hátramennek egy gyors szopásra? Mr. Jaguarnak valóban szép ajkai voltak, amelyek most mosolyra húzódtak.

– Mike Miller, igazam van? Az irányító.

Mike féloldalas mosollyal nézett rá. Mike Miller, az irányító. Ez tényleg jól hangzott. Kár, hogy ez már nem a középiskola volt, és nem lehetett megélni abból, hogy az ember középszerű focista. Az iskolában jó volt, csak nem elég jó ahhoz, hogy ösztöndíjat kapjon.

De Mike-nak az aktuális problémára kellett koncentrálnia. Egyáltalán nem tudta összekapcsolni azokat a kék szemeket egy névvel. –Igen, régen –mondta, és kezet nyújtott a fickónak, remélve, hogy Mr. Jaguar megmenti a nyomorúságától, és bemutatkozik.De nem fogadta el a kezet, amit Mike nyújtott neki.

– Tudod, hogy ki vagyok? –kérdezte apró mosollyal.

Mike oldalra hajtotta a fejét, és úgy dörzsölte a kezét izzadt hasához, mintha sosem nyújtotta volna ki. Ez kezdett igazán idegesítő lenni. – Nem, nem igazán. –Megvonta a vállát, próbálta megőrizni a hidegvérét, még akkor is, ha a szégyen okozta libabőr kúszott végig a hátán. Egy seggfej, akit állítólag még a suliból ismert, megállt egy Jaguarral, és nem volt más választása, mint benzint tankolni neki. Tökéletes. Egy újabb tökéletes nap Mike Miller életében.

Az ügyfél felsóhajtott, és felszínesen bólintott. –Segítek a memóriádnak. Én vagyok az a pasi, akit sarokba szorítottál a zuhanyfülkében. Bekapcsoltad a jéghideg vizet, hogy jót nevess a csapattársaiddal –mondta, és mosolyra kényszerítette az ajkait.

A vigyor minden jele izzadságként csöpögött le Mike arcáról. Ez nem történhetett meg vele. Ott voltak ők ketten, az iskola rezidens meleg strébere és ő, éppen tankolni készültek. Ez kellett, hogy legyen a srác valóra vált álma. Egy csillagokba írt prófécia. Ennél csak az lehetett volna rosszabb, ha Mike mostanra már kövér lenne. Még Mr. Jaguar nevére sem emlékezett olyan jól. Csak a becenevére, amit egy nem kívánt coming out után kapott egy diavetítéses bemutató során.

– Lovelace. –Mint a színésznő a Mélytorok/Deep Throat című filmben. Mike felnyögött, és még egy lépést hátrált. Az élete újabb mélypontra jutott.

– James vagyok. És biztosan nem „Lovelace”–suttogta... James, aki egyáltalán nem hasonlított arra a vékony, alaktalan, hosszú hajú tinédzserre, akire Mike emlékezett az iskolából. –De örülök, hogy elég szórakoztató voltam ahhoz, hogy emlékezz rám.

Bármennyire is dühítette Mike-ot ez a találkozás, nem tudott mit kezdeni azzal a tudattal, hogy ez a pasi valóban meleg. Mike az alacsonyan lógó overallja zsebébe dugta a kezét, és nyelt egyet. James volt az első igazi meleg srác, akit Mike valaha is ismert, és már akkor is megpróbált összejönni vele, amikor James még rút kiskacsa volt. Egyik próbálkozása sem sikerült azonban úgy, ahogyan szerette volna. Az sem segített, hogy nem vállalta fel magát a nyilvánosság előtt. Mint az a zuhanyzós mutatvány. Az egy hatalmas kudarc volt. Mike azt képzelte, hogy minden úgy fog működni, mint egy pornóban. Eláztatja Jamest, levetkőzteti, és... történnek majd dolgok. Ehelyett az egész kibaszott focicsapat bejött az öltözőbe, és tönkretette a hangulatot.

– Igen, mindegy. Nekem mindig Lovelace maradsz. –Mike vigyort formált. Oké, lehet, hogy olyan szegény volt, mint a templom egere, de legalább még mindig elégedettséggel tölthette el ez a fickó. Mr. Nézz-rám-van-egy-Jaguarom.

James a szemére húzta a napszemüveget, és a homlokát ráncolta. –Hozok egy kávét. Mosd le a kocsit –mondta, és elindult a bolt felé.

Mike széttárta a karját. –Te most szórakozol velem!

– A kulcs benne van –mondta James, és megmutatta feszes fenekét, legalábbis Mike-nak így tűnt. Az a nadrág tökéletesen illett Jamesre.

Mike visszanézett a Jaguarra. A másodperc töredékére elképzelte, hogy beugrik, felmutatja Veganak a középsőujját, és elhajt, hogy soha többé ne is jöjjön vissza. Azzal a bónusszal, hogy James kocsi nélkül marad. Mike azonban tudta, hogy nem tenné meg. Nem volt bűnöző, még akkor sem, ha ez megkönnyítené az életét.

Vett egy mély levegőt, és újra megsimogatta az ajtó oldalát. Az autó annyira szép volt, mindegy, kié volt. Mike-nak valóban eltartott egy darabig, mire beült a vezetőülésbe, félénken, mintha egy szűznek udvarolna. A kárpit puha, krémszínű bőr volt, és az ülésen álom volt ülni. Soha nem volt még alkalma arra, hogy valóban egy ilyen fényezett, új és előkelő járművet vezessen. Igen, ez volt a megfelelő szó. Hátul nem volt akvárium, nem volt tévé vagy nagy hangszórók, de belül minden a legmagasabb minőséget képviselte. És olyan kölni illata volt, ami nagyon is felpezsdítette Mike érzékeit.

Óvatosan behajtott az autóval a garázsba, ahol a kocsikat mosta. Itt legalább volt árnyék. Még a rövid autózás is olyan simán ment, mintha puha vajat kent volna a pirítósra. Mike alaposan szemügyre vette a kocsit, amikor kiszállt, és valójában, fele annyira sem volt fényes, mint amilyennek első pillantásra tűnt neki. Mint a dögös srác, akiről aztán kiderült, hogy túlságosan is ismerős.

Ez volt az élete. Vagy nem találkozott meleg pasikkal, vagy olyan csábító meleg pasikkal, akik soha nem szopták le. Az orra alatt morogva előkészítette a szükséges kellékeket, és elkezdte a beszappanozott szivaccsal átdolgozni a gyönyörű külsőt. Csak amikor a nyitott ajtók felé pillantott, vette észre James már ismerős sziluettjét. Isten tudja, mióta állt ott, és bámulta Mike-ot a buzis szemeivel!

– Nem kell felügyelned engem. Tudom, mit csinálok. –Mike kiöblítette a szivacsot egy vödör tiszta vízben, majd újra belemártotta a tisztítószeres vízbe.

– Tudom –mondta James, miközben kávét kortyolgatott egy papírpohárból. Mike-ot némi elégedettséggel töltötte el a tudat, hogy az üzlet automatájában lévő kávépor már lejárt szavatossági idejű volt. –Csak élvezem a kilátást.

Mike megállt a mozdulatban, és visszanézett Jamesre, miközben a nedves fémet fényesítette. Érezte, ahogy a hasizmai megmozdulnak egy mélyebb lélegzetvétellel. Még jó, hogy lebarnult, mert a megjegyzés hallatán forróság gyúlt az arcán. –Fogadok, hogy a suliban belém voltál zúgva, ugye? –kísértette Mike a szerencséjét. –Hogy megy neked ez a melegség dolog? –kérdezte, de közben leöblítette az imént megmosott részt a slaggal, mintha a találkozás egyáltalán nem hatott volna rá.

– Te voltál az egyik srác, akire kivertem, tény. –James szürcsölte a kávéját, és a falnak dőlt. –Melegnek lenni nagyon jó móka. Neked hogy megy a heteró lét?

Mike a homlokát ráncolta, a szavak megakadtak a torkán. Mikor lett Lovelace ennyire magabiztos? Aztán persze, valószínűleg ugyanabból a pénzből, amiből a gyönyörű Jaguart és a dizájner napszemüveget szerezte. Elképzelve, ahogy ez a felnőtt James kiveri, Mike még tovább húzta az időt a válasszal, miközben fél térdre ereszkedett egy kefével, hogy lesúrolja a kereket. –Jól –nyögte ki végül. Istenem, mekkora lúzer volt. –Ezekkel a hasizmokkal mindig kapok puncit.

– Igen, el tudom képzelni. Eléggé álomszerűek, főleg, ha csupa izzadság gyöngyözik rajtad. –James elmosolyodott, és közelebb lépett, a kezét egy faszékre támasztotta.

Mike hirtelen késztetést érzett, hogy felhúzza overallja másik felét, amit azonnal ellensúlyozott a késztetés, hogy teljesen levetkőzzön. –Ez egy autómosó, nem egy peepshow. –Mike rápillantott, és olyan erősen súrolt, hogy az izmai megfájdultak.

James letette a poharat a székre, és elővette a tárcáját. Egy zöld bankjegy zizegett a kezében, és játszani kezdett vele az ujjai között. –Akár le is vetkőzhetnél a kedvemért.

Mike gyomra összeszorult, és majdnem a földre ejtette a kefét, ahogy a százdolláros bankjegyet bámulta. Vajon méltó az hozzá? Valószínűleg nem. Olyan helyzetben volt, hogy Vanessaval együtt mosta a ruháit, hogy megspórolja a mosodába járást. –Többet –köpte ki végül, és körülnézett az üres garázsban, majd az aszfalt felett hullámzó meleg levegőre nézett az út távolabbi részén.

James felhorkant. –Egy sztriptízért? Már így is félmeztelen vagy.

Mike nyelt egyet, és leöblítette a kereket a slaggal. –Fogadok, hogy tényleg látni akarod a nedves álomfarkamat –mondta sokkal magabiztosabban, mint amilyen valójában volt. James vállának olyan szép formája volt. Nem tudta felfogni, mennyire kikupálódott Lovelace.

– Nem tudom. Talán valami olyasmit reklámozol, ami nem érdemli meg a figyelmemet? –kötekedett James. Felvette a csészét, és tovább ivott.

Mike elzárta a vizet, és közelebb lépett, a szíve a torkában kalapált. James egyszerre rémítette és izgatta fel. –Oké, száz egy vetkőzésért, ezer egy meztelen autómosásért? –Tudta, hogy ezzel kísérti a szerencséjét (és ezzel megalázza magát), de senkinek sem kell megtudnia, hogy ez valaha is megtörtént, és Mike egyszer az életben tényleg félretehetne egy kis pénzt. Persze csak akkor, ha nem válik alkoholistává e traumatikus élmény után.

James lassan leült a székre, és keresztbe tette a lábát. A mosoly egyszer sem tűnt el az arcáról. Úgy élvezte a dolgot, mint egy macska, amelyik egy meggyötört egérrel játszik. –Kétszázat adhatok neked egy recskázásért.

Mike nyelt, fájdalmasan érzékelve, ahogy minden egyes csepp a tömlőből a padlóra hullik. Persze, hogy meg akarta érinteni Jamest. Megtenné ingyen, vagy akár fizetne is érte, ha lenne pénze, de amikor James árat szabott rá, sokkal mocskosabbnak érezte, mint a Jaguart, amit épp letisztított. Tényleg csak ennyit ért? A betonozott földre nézett, és bólintott. Nem mintha utálná. Nem mintha arra kérték volna, hogy puncit nyaljon, vagy akár csak leszopja a fickót.

– Becsukom az ajtót –motyogta lélegzetvisszafojtva, szégyen és izgalom keveredett benne, mint egy rosszul elkészített Jägerbombában.

James bólintott, és kényelmesen elhelyezkedett a székben. –Tudod, az egyetlen ok, amiért mindig is sajnáltam, hogy nem sportoltam a suliban, az az volt, hogy kimaradtam a zuhany alatt a farkak bámulásából.

Mike lehúzta a garázsajtót, fájdalmasan tudatában annak, hogy a kezeslábas lecsúszik a csípőjén. Egy pillanatra sötétség vette körül őket, de amikor felkapcsolta a villanyt, minden újra fájdalmasan valóságossá vált. Miután gyorsan megmosta a kezét a kis mosdókagylóban, Mike megdörzsölte a tarkóját, és lassan megközelítette Jamest, nem tudta, hogyan kellene megkerülnie a dolgot, miközben James ült. –Mondhattad volna, hogy az egész csapatot le akarod szopni.

James éles lélegzetet vett, ami nagyon is jól hallatszott a néma garázsban. Megköszörülte a torkát. –Igen, persze. Az összes heteró játékos, aki egy buzivalélvezkedik.

– Talán voltak melegek is. –Mike megvonta a vállát, és Jameshez lépett. Minden további nélkül előrehajolt, kezét a szék háttámlájára tette, James válla fölé, a másikkal pedig a sliccéhez nyúlt. Elsüllyedni vagy kiúszni. Három éve nem volt senkivel, és ezt a jóképű madárkát nem engedhette ki a kezei közül.

De az biztos, hogy repülni akart. James zihálva kibújt az ölelésből, és a falhoz botorkált. A csésze a padlóra esett, barna nyomot hagyva a nadrágja szárán. –Ez meg mi volt? –suttogta James, és a torka annyira összeszorult, hogy zihálásnak hangzott.

Mike a homlokát ráncolta, és felegyenesedett. –Kézimunkát akartál. Azt hitted, nem fogom megcsinálni? Ha ez valami kibaszott vicc a számodra, akkor ez nem vicces. –Ökölbe szorította a kezét.

– Nem! –Úgy hangzott, mintha James undorodva köpte volna ki a szót. –Azt akartam, hogy te verd ki. Krisztusom! –mondta lélegzetvisszafojtva.

Ó! Szóval Mike még ahhoz sem volt elég jó, hogy megérintse Mr. Jaguart, csak arra volt érdemes, hogy megbámulja. Egy darabig rágódott ezen a gondolaton, mert keserű utóízt hagyott a szájában. Vett egy mély lélegzetet, és hátralépett, úgy érezte magát, mint egy idióta. –Oké, mindegy, meg tudom csinálni –nyögte.

James nyelt egyet, de a fal mellett maradt, karjait a mellkasán keresztbe fonta. –Oké. –Túl dögösnek tűnt még így is.

Mike nyelt egyet, próbált küzdeni az ellen, hogy úgy érezze magát, mint James dizájner cipője alatt a kosz, és hátrált, a seggét a Jaguar motorháztetejére helyezve. –Milyen érzés, hogy valóra vált az álmod, Lovelace?

Még a sötét sarokban is, ahová James elbújt, nem lehetett eltéveszteni, ahogy az ádámcsutkája megmozdult a megjegyzésre. –Még nem kaptam semmit.

Mike felnyögött, de úgy gondolta, itt az ideje, hogy megmutassa az árut. Egy gyors mozdulattal lehúzta az egyenruha cipzárját. Az olyan forró napokon, mint a mostani, nem viselt alatta semmit, szóval ennyi volt. A farka ott állt, ott mutogatta magát az erős fényben, és máris megduzzadva. Felnézett Jamesre, és elképzelte, milyen lenne, ha azok a dús ajkak körülölelnék.

Mike nagydarab volt, és mindketten tudták, hogy könnyedén lenyomhatta volna Jamest, dögös volt, és a farka is rohadt jó volt, mégis olyan furcsa érzés volt, hogy valaki más szeme láttára vetkőzik le, az ő kizárólagos örömére. Megkapná a maga örömét, de nyilvánvaló volt, hogy az orgazmusa nem lesz igazán az övé. Teljes csend volt, ahogy felfedte magát, a nedves fém felmelegedett a feneke alatt. James nem tett megjegyzést, nem mozdult, egy tapodtat sem. Csak bámulta őt, mint egy élő kamera.

Mike igyekezett lazának tűnni, miközben a kezét a farkához csúsztatta, és lassan életre keltette. Megérte a kétszáz dollár, hogy így elveszítse a méltóságát? Már nem volt benne olyan biztos. De aztán megint csakeszébe ötlött, nem vesztette el már minden önbecsülését múlt héten, amikor fel kellett takarítania Vega hányását a földről a boltban? Ó, Istenem, nem szabadna most Vegara és a hányásra gondolnia. Ehelyett ismét Jamesre koncentrált. A szögletes arccsontjaira, kék szemére, a tónusos karján lévő erekre...

Mike a kezébe köpött, és nyögve izgatni kezdte a farkát. James kifújta a levegőt, és egy lépéssel közelebb lépett, ami éppen elég volt ahhoz, hogy a fény elérje az arcát. Az ajkai félig nyitva voltak, ellentétben a szemhéjakkal, amelyek leereszkedtek a szemére, és Jamesnek kábult tekintetet kölcsönöztek.

Mike mély levegőt vett, és felgyorsította a mozdulatait. Feltételezte, hogy ez volt az összes hatalma, amivel James fölött állt. Nem sok egy Jaguarhoz és egy teli pénztárcához képest. Egy nyögéssel lenézett a makkjára, mielőtt tekintetét ismét Jamesre szegezte volna. Mike hasizmai táncoltak minden egyes mély lélegzetvételnél és nyögésnél. A teste bizsergett a szégyen, a tehetetlenség és az izgalom keveredő érzéseitől. Ez egy igazi meleg srác volt, aki őt figyelte, izgatott volt, közelebb jött... mi?

James lassan odalépett Mike-hoz, kezeit erősen összekulcsolta a tarkójánál, de mivel a nadrágja eleje sátrat vetett, nem volt kétséges, hogy James mit gondol a tortúráról.

– Még ötszáz, ha le akarsz szopni –krákogta Mike, remélve, hogy James valóban elfogadja az ajánlatot. Tekintete ismét James nadrágjának elejére vándorolt, és felgyorsította a mozdulatait. James azonban hátralépett, egészen a félhomályba, és teljes csendben figyelte Mike megvilágított testét.

Mike egy pillanatra elvesztette a lendületét, túlságosan szégyellte, amit felajánlott, és még jobban szégyellte, hogy visszautasították. Gazdag fasz. Lenézett a farkára, és új vadsággal kezdte pumpálni, próbálta elfelejteni, hogy James ott van. Amúgy is szerette nézni a saját farkát. Ahogy a farka hegye folyton kibukkant az ökléből. Mike elképzelte, ahogy ezt egy másik fickóval csinálja, és a látvány mindig segített. Nem tartott sokáig, mire nyögve elélvezett, szétfröcskölve a betonra, és levegőért kapkodva. Elégedetten dörzsölgette a Jaguar motorháztetejét, és elképzelte, hogy az az övé.

Lassan felnézett a mennyezetre, ahol csövek és kábelek lógtak, mert senki sem törődött azzal, hogy rendet teremtsen, vagy akár csak portörlést végezzen. James biztonságos sarkából még mindig nem érkezett semmilyen reakció.

Mike megengedte önmagának, hogy levegőhöz jusson, mielőtt újra felállt volna. Nyújtózkodott, próbált hűvösnek és lazának tűnni. Felnézett Jamesre, és felhúzta a cipzárját. –Boldog vagy?

– Igen, elég szórakoztató volt –mondta James, és kinyújtotta a kezét, benne két bankjeggyel, amit Mike tíz perc munkával szerzett.

Oda kellett mennie Jameshez, hogy kivegye őket a kezéből, ami a csúcspontja volt ennek az élménynek. –Csak ezért jöttél ide? –nyögte, és a zsebébe nyomta a pénzt.

– Nem, még mindig azt akarom, hogy lemosd a kocsimat –mondta James, és a zsebébe dugta a kezét, a nadrágjában lévő dudor két oldalán. Vágyillata volt, és ezt hirtelen még Mike is meg tudta állapítani.

– Persze, miért ne. Miért ne néznéd meg, hogy mennyire elbaszódott az életem, mi? –Mike visszasétált a vödrökhöz, és megpróbált nem tudomást venni az égető szégyenérzetről. –Nézz rám, régen én voltam a sulilúzere, most meg van egy Jaguárom –motyogtagúnyosan, miközben belemártotta a nagy szivacsot a szappanos vízbe.

James felsóhajtott. –Biztos nagyon utálod, ugye?

Mike pulzusa felgyorsult, és érezte, hogy a nyakán kidudorodik az ér. Még az iménti orgazmus sem tudta csillapítani az idegeit, amikor James a sikerét dörzsölte Mike sebzett büszkeségébe. Mi másra is kényszerítette volna James? Polírozza ki a kibaszott cipőjét? A legrosszabb az volt, hogy elég pénzért Mike azt is megtette volna. Tagadhatta volna magának, miközben a kocsi motorháztetejét mosta, de sok mindent megtenne azért, hogy kijusson erről a szemétdombról.

– Biztos utálod, hogy ennyire kéjelegsz utánam –ragadta meg Mike az egyetlen előnyét, amit remélt, hogy még birtokolt.

James felhorkant, minden idegesség eltűnt a hangjából. –Te csak egy dögös hal vagy a bőség tengerében.

Mike nem mert felnézni rá, mert félt, hogy az arca mostanra már annyira vörös lett, hogy ez látszani fog. –Egy fasz vagy –motyogta, és leguggolt, hogy lemossa a kocsiajtót. A jármű nem volt koszos, inkább csak száraz por borította, így a mosás simán ment.

– Akkor sok közös van bennünk –mondta James.

– Szart se tudsz rólam. –Mike növekvő dühvel dörzsölte az ezüst felületet. Milyen joga volt ennek a szemétládának, hogy csak úgy itt strázsáljon, parancsolgasson neki, hogy mocsoknak érezze magát, és úgy álljon ott, mint egy jégkrém, amit Mike nem tudott nyalogatni?

– Talán kellene.

– Ó, igen? –nyögött fel Mike. –Miért?

James elindult a fal mentén, az autó mellett. Mike nem emelte fel a fejét, de az ablakokon keresztül James felsőtestét figyelte. Az arcát azonban esélye sem volt látni.

– A jó öreg kíváncsiság. Mindig is szerettem új információkat gyűjteni.

Mike vére felforrt, és felállt, nem bírta tovább. Összenyomta a szivacsot a kezében, és James szemébe nézett. –Hát persze, hogy tudni akarod. Egy stréber, mindig stréber marad. Egy szar állásban ragadtam, és nincs hova mennem, és nem vagyok valami seggfej, hanem egy rendes srác. Csak kellene valaki, aki ad nekem egy esélyt, de senki sem ad. –Vett egy mély levegőt, megdöbbenve azon, hogy mennyire megrázta, hogy mindent kiadott magából. –És én vagyok az a meleg játékos, aki csak egy szopást akart az egyetlen meleg sráctól, akit valaha is ismert. Baszd meg ezt a szart! –Beledobta a szivacsot a vödörbe, és az ajtó felé indult. Annyira kész volt. Még neki is voltak határai. Útközben belerúgott egy seprűbe.

– Mit mondtál? –James hangja hangos és tiszta volt, akárcsak a léptei a betonon Mike mögött.

Mike felnyögött, és forgatta a szemét. –Hallottad, amit mondtam, úgyhogy most húzz a picsába.

– Te meleg vagy? –ragadta meg James Mike vállát, és visszarántotta.

Mike vett egy mély lélegzetet, és kényszerítette magát, hogy megforduljon, de ellökte magától a kezet. –Igen, kurvára meleg vagyok.

James tágra nyílt szemmel figyelte őt. –Miért nem mondtál semmit? – tette fel a kérdést, karjait a mellkasán keresztbe fonva.

Mike duzzogva követte a gesztust. –Miért? Hogy még jobban kigúnyolhasd a szánalmas életemet?

James pislogott, és lassan ide-oda ingatta a fejét. –Hát, egyrészt lehet, hogy leszoptalak volna. Nem hagyom, hogy egy heteró srác hozzám érjen. Az undorító lenne.

– Megtennéd? –Mike agya kizárta az összes többi információt.

James vállat vont, és félrenézett. –Igen, miért is ne?

– Nem tudom, talán mert most valami lúzer vagyok, akihez nem akarod, hogy bármi közöd legyen? Ja, és mert utálsz engem?

– Nem hiszem, hogy annyira utálnálak, mint amennyire te utálod a munkádat –mondta James, és hirtelen Mike szemébe nézett. Úgy tűnt, hogy még néhány centit is nőtt.

Mike elővette a kétszáz dollárt. –Hát, most legalább van egy kis pénzem, amibe belefojtom a bánatom. Nem olyan könnyű innen kijutni. Mit csináltál, hogy mindezt megszerezted? –mutatott James és a kocsi közvetlen irányába.

James a homlokát ráncolta. –Ha szeretnél velem tartani a hétvégére, mindent megtudhatsz róla. Kétezer elég lenne az idődért?

Mike nyelt egyet, és belenézett azokba a gyönyörű kék szemekbe. –Én... ez valami őrült szex-dolog? –kérdezte, percről percre jobban elveszítve a talajt.

James a szemét forgatta. –Persze, hogy nem. Akarsz egy esélyt? Itt van. Húsz percen belül indulni akarok, úgyhogy döntsd el, mit akarsz –mondta komor arckifejezéssel.

Mike szíve olyan hevesen vert, hogy biztos volt benne, hamarosan szívritmuszavart kap és meghal. –És mit kellene tennem ezért?

James nagyot nyelt, de egyenesen tartotta a tekintetét. –Tégy úgy, mintha a partnerem lennél egy konferencia alatt, amin részt veszek.

Mike fejében lassan megfordult néhány rozsdás fogaskerék. Aha. Tehát valami hiányzott Lovelace életéből. –Kétezer és egy jegy Vegasba.

James felhorkant. –Miért, belevágsz hivatásos sztriptíz táncolásba?

Mike rábámult. –Nem, csak mindig is el akartam menni. Jó helynek tűnik az újrakezdéshez. Lehetnék csapos vagy valami egyéb szarság.

– A „valami egyéb szarság” már jobban hangzik –mondta James, de sóhajtva széttárta a karját. –Megegyeztünk.

– Akkor hagyd abba a partnered gúnyolását. Bassza meg –morogta Mike, és felhúzta a garázsajtót, még mindig alig értette, hogy milyen alkut kötött.

– Mosd le a sampont, mielőtt elmész!–intett James a kocsija felé, de a szeme másképp csillogott. Valami megváltozott, de Mike nem tudta megmondani, mi az.

Második fejezet

 

Fordította: Aemitt

 

Ez James életének legrosszabb döntése lehetett volna.

Folyton nyomogatta az MP3-lejátszó gombját, hogy megtalálja azt a számot, amely megnyugtatja vagy energiát ad neki, de nem találta meg. Mégis mit gondolt? Túl öreg volt már ahhoz, hogy kétszer ugyanabba a folyóba lépjen. A srác egy zsarnok volt, és James még emlékezett rá, hogy mennyire félt miatta iskolába menni. Miért gondolt egyáltalán arra, hogy pénzt ajánljon Mike Millernek egy háromnapos randevúért? Három nap túl hosszú. A megállapodás még szexet sem tartalmazott, mert Jamesnek nem volt ínyére a gondolat, hogy valami ilyesmiért fizessen. Lehet, hogy felnőtt, lehet, hogy kifinomult, de néhány dolgon egyszerűen nem volt hajlandó változtatni.

De Istenem, Mike még mindig dögös és csábító volt, mint egy frissen készült Mars szelet. James arra gondolt, hogy az érettség jól állt a gimnáziumi szerelmének. Maszturbálását nézni James számára olyan volt, mint egy tudósnak a Nagy Hadronütköztetőben tett látogatás. James kiváltságosnak érezte magát tőle, még akkor is, ha tudta, hogy semmi különös nincs abban, ami a garázsban zajlott. Azon kívül, hogy Mike-ról kiderült, hogy meleg.

És ott volt Mike, az a nagy darab fickó, a mellkasát fehér trikó takarta, amely még mindig minden domborulatát felfedte. Narancssárga napszemüveggel, mélyen lógó farmerrel és egy nagy hátizsákot a vállára vetve úgy nézett ki, mint a nedves álom, ami mindig is volt James számára. Most még inkább úgy nézett ki, teljesen felnőtt, vaskos és széles vállú. Valószínűleg gyorsan lezuhanyozhatott, mert barna haja nedves volt, és az arcához tapadt. Mike olyan boldognak tűnt, hogy James alig hitte el. Úgy tűnt, a srácnak nem sok mindenre volt szüksége. Mellékesen bedobta a zsákot a Jaguar csomagtartójába.

James szeretett volna egy gúnyos megjegyzést tenni, de a szava elakadt. A tekintete követte Mike-ot a kisboltba. A nagy ablakon keresztül figyelte, ahogy a férfi a pulthoz, az ősz hajú, állandóan mogorva tekintetű férfihoz igyekszik.

James látta, hogy Mike egy bankjegyet csapott a pultra, és az öregember visszaadott neki valamennyit. Mike mindet a tárcájába tette, és amikor kifelé mutatott, James érezte, hogy rászegeződik a tekintetük. Megdermedt, nem tudta, hogy mosolyogjon-e, vagy indítsa el a kocsit, és meneküljön.

Mike főnöke felállt, és ököllel a pultra csapott, arca a düh maszkjává merevedett. James gyanította, hogy Mike nem fog referenciákat kapni ezután a mutatványa után. De aztán még rosszabb lett a helyzet. Jamesnek elkerekedett a szeme, amikor Mike elkezdett valamit kiabálni a boltban, és a középső ujját mutatta a főnökének. Erre elszabadult a pokol, az idősebb férfi agresszívan átnyúlt a pulton, és Mike hátrálva nekiment egy rakás vécépapírnak, az összes tekercset a földre küldve. James alig hitt a szemének, amikor Mike elkezdte felszedegetni őket, csak hogy aztán a sikoltozó főnöke irányába hajigálhassa.

Az egyetlen értelmes dolog, ami eszébe jutott, az volt, hogy a dulakodást azzal szakítsa félbe, hogy megkéri Mike-ot, szálljon be a kocsijába. Így hát megnyomta a dudát. Mike felé fordult, és épphogy sikerült lebuknia, amikor a főnöke hozzávágta a tévé távirányítóját. Felkapott még néhány vécépapírt, és kirohant a kisboltból. James tévedett. Mike egy cseppet sem nőtt fel.

Csak bámulta a jelenetet. Valahol volt egy rejtett kamera? Ez az egész csak egy bonyolult cselszövés volt, hogy James viccesnek tűnjön? Mike nevét kiáltotta, kétségbeesetten menekülni akart. A gyomra máris görcsbe rándult az idegességtől.

– Jövök! Csak megmutatom ennek a rohadéknak, hogy mit gondolok! –kiabált Mike, és a kocsi felé futott. De nem ő volt az egyetlen, aki kirohant az ajtón. A főnöke a nyomában volt.

– Jobb, ha visszajössz, baszd meg, és rendet raksz, vagy hívom a zsarukat! –ordította a férfi, és összeszorított öklében egy mobiltelefont rázott. Úgy mozgott, mint egy csimpánz, rövid lábain ide-oda ugrált, miközben végigrohant a parkolón.

James hatalmasat fújt, és beindította a kocsit.Ez volt az a pillanat, amikor véletlenül megölik egy nem neki szánt mobiltelefon elhajításával?

– Baszd meg! –kiáltotta Mike, és a férfi fejéhez vágott egy guriga WC papírt. Tökéletesen a homlokára célzott, és lepattant, hosszú papírcsíkot hagyva a földön. –Hozd rendbe a saját szarodat, vén szarházi!

A telefon általi halál minden gondolata eloszlott, mint egy gyermeki hóbort, amikor a töltőállomás tulajdonosa fegyvert rántott. Mike beugrott a Jaguar anyósülésére, és még csak nem is vette a fáradságot, hogy kinyissa az ajtót.

– Mi a faszt mondtál, Miller? –üvöltözött rájuk a férfi, és a levegőben hadonászott a fegyverrel.

James rátaposott a gázra, és teljes sebességbekapcsolt. Hipnotizálta az előtte lévő aszfalt. Legbelül egyetlen nagy kavargó szorongás volt, mert arra számított, hogy bármelyik pillanatban egy golyó szilánkosra törheti a visszapillantó tükröt.

Mike az anyósülésen térdelt, és tekercset tekercs után dobált, amíg ki nem fogyott a lőszere. –Baszd meg, Vega! És mellesleg megdugtam Vanessat!

Az állomástulajdonos hangos,hörgő kiáltással felrobbant, James pedig felgyorsított. Az utolsó pillanatban döbbent rá, hogy nem tudja, hogy biztonságosan ki tudnak-e hajtani az állomásról, de az út üres volt.

– Mi... mi volt ez? –kérdezte, és a megkönnyebbüléssel együtt elöntötte a melegség, amely a megmeneküléssel együtt ereszkedett rá.

Mike önelégült vigyorral ült vissza az anyósülésre, és keresztbe fonta a karját a mellkasán. –Nem, én sosem dugtam meg a lányát, csak szórakozom vele.

James lelassított, és megpróbálta visszahozni a pulzusát a normális szintre. –Én csak... miért kellett ennyire feldühítened?

– Három évig dolgoztam ott. Fogalmad sincs, mekkora fasz az a fickó. –Mike kifújta a levegőt, és úgy kezdte el nézegetni James kocsiját, mintha a sajátja lenne. Legalább a száguldó levegő jóleső hűvösséget biztosított James fejének.

– Igen, de... hogyan segít ez? Soha nem jó ötlet felégetni a hidakat –sóhajtott fel James, és hátradőlt a puha háttámlának. Ez az egész egy szörnyű ötlet volt. Szörnyű.

Mike vállat vont. –Mit érdekel engem? Vegasba megyek.

James a homlokát ráncolta, és visszanézett az útra. Most már volt némi elképzelése arról, hogy Mike hogyan kerülhetett ide. Egyáltalán nem volt rá esély, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan jellemű embert valaha is előléptessenek. Bárhol is.

– Ha te mondod.

– Szóval igen, mi ez a konferencia? Most már tényleg nagyon várom. Teljesen fel vagyok pörögve meg minden. –Mosolygott rá Mike a napszemüvege mögül.

Ez annyira kívül esett James komfortzónáján, hogy nem tudta, hogyan reagáljon Mike viselkedésére. –Nos, az orvosoknak szánt gyógyszerekről és ellátmányról van szó –mondta végül, remélve, hogy ez elég világos lesz Mike számára.

– Király. Szóval, mit akarsz, mit csináljak? Hívjalak „édes pofikának” meg „mézes bödönnek”, meg ilyen szarságok? –Mike kitette a kezét a kocsiajtón, és még csak nem is nézett Jamesre.

– Ne légy nevetséges. Ki csinál ilyet? –sóhajtott fel James. –Biztos tudod, hogyan viselkednek az emberek a párkapcsolatokban.

– Gondolom, de azt akarod, hogy inkább olyanok legyünk, mint Obamáék, vagy inkább, mint Kardashianék? –Mike lehúzta a felsőjét, és nem zavarta semmi. A hirtelen felvillanó bőr eléggé elvonta James figyelmét ahhoz, hogy erőszakkal vegye le a tekintetét a napbarnított felsőtestről.

– Jézusom, biztosan nem úgy, mint a Kardashianok–morogta James, miközben érezte, hogy lüktet a halántéka. –Nem is tudom... Obamáék, de kevésbé hivatalosan, gondolom? –Legszívesebben a kormánykerékhez csapta volna a fejét.

– Én lehetek a tökéletes pasi, ne aggódj–legyintett Mike elutasítóan a kezével. –Megállhatnánk az albertaiWalmartnál? Szeretnék venni valamit inni. Egy darabig nem lesz más bolt.

James tízig számolt, kétségbeesetten próbálta megnyugtatni hevesen kalapáló szívét. –Nem hiszem el, amíg be nem bizonyítod nekem –motyogta. Azok után, amit az állomáson látott, mindenképpen szükségük volt néhány próbára, mielőtt megmutatná Mike-ot a nyilvánosságnak.

– Most kezdjük, édesem? –Mike kinyitotta a kesztyűtartót, és kotorászni kezdett benne.

– Próbálkozz keményebben. Legyél előkelőbb. Mint egy gazdag plasztikai sebész felesége –mondta James, bár már tudta, hogy rossz lóra tett.

– Ó, szóval én egy trófea pasi vagyok. Van munkám, vagy csak vodka martinit szürcsölgetek és rendelésre kefélek? –Mike elővett egy csomag rágógumit, és átnyújtott egy keveset Jamesnek, mintha az övé lenne.

– Ne mondd ezt. Azt mondtam, hogy előkelő. Tudod egyáltalán, hogy mit jelent az? –morogta James frusztráltan.

Mike elhallgatott, és elkomorult, bár a szeme nem látszott a szemüveg mögött. –Igen, igen –motyogta. –Nincs dugás, csak „szeretkezés”.

– És az, hogy az üzleti partnereimmel nem beszélsz ilyen dolgokról. Légy támogató, kedves és gyengéd –mondta James, és az utolsó szóra lehalkította a hangját. Mibe keverte magát? Ez így nem sikerülhetett.

Mike felsóhajtott. –Ugyanolyan unalmas vagy, mint mindig, Lovelace.

James mellkasában forróság támadt. Elege volt ebből. –Ez a megállapodásunk kiegészítése. Mostantól kezdve minden alkalommal, amikor „Lovelace-nek” szólítasz, száz dollárt levonok a honoráriumodból.

Mike megütötte a karját. –Ez annyira igazságtalan!

James megfeszült a személyes terének megsértése miatt, de Mike felháborodásának hatására mégis egyfajta elégedettséget érzett. Ezúttal James kezében volt minden kártya, és nem habozott volna kijátszani őket. –Nem tűröm, hogy sértegetsz engem.

– Nem is. Én csak... –Mike úgy tűnt, nem tudja, hogyan fejezze be a mondatát, ezért csak a levegőben gesztikulált. Jamesnek fogalma sem volt róla, hogy az olyan emberek, mint Mike, hogyan élték túl. –Te ezt élvezed, ugye?

– Mit? –kérdezte James, bár jól tudta, mire gondol Mike. De nem hátrált meg a „Lovelace” betiltásától. Ez a becenév a múlt jelképe volt, amit egy hatalmas bevásárlóközpont alá akart temetni, hogy soha senki ne áshassa ki.

Ezt azután érdemelte ki, hogy a tinédzserkori pornóraktárából származó egyik kép valahogy egy mikroszkópot ábrázoló képe helyére került egy prezentációban, amelyet James tartott az órán. Egy fickó volt rajta, amint egy hatalmas farkat mélyen lenyel, és azóta Mike nem hagyta annyiban a dolgot. James most már kezdett rájönni, hogy ez miért van így. Így ahelyett, hogy megvédte volna meleg társát, Mike a Mélytorokból származó becenévvel illette Jamest. Arról nem is beszélve, hogy Jamesnek hány faszszopással kapcsolatos viccet kellett elviselnie. Az egy rémálom volt.

– A szerencsét az életben. Csak azért akarsz engem magad körül tudni, hogy nagynak és hatalmasnak érezd magad. Ez rendben van. Meg tudok birkózni vele –duzzogott Mike, és végigsimított az ujjaival a haján.

James a homlokát ráncolva nézett az útra. Nem tagadhatta le Mike szavainak igazságát, de nem is akarta kifejezetten élvezni. –Próbáljuk csak el. Próbálj meg úgy viselkedni, mint a pasim.

– Persze. De... tudnál úgy viselkedni, mint a pasim egy percig? –kérdezte meg Mike, amikor befordultak a mellékútra, amely a Walmarthoz vezetett. Ez a szülővárosuk szélén volt, és James már régóta nem járt itt, így nem bánta.

– Ez a lényeg. Mindketten úgy teszünk, mintha.

– Jó. –Mike megmozdult az ülésben, ahogy behajtottak a parkolóba. –Látod azt az őrt? Parkolj le mellé –mondta, és elővette a tárcáját.

James megvonta a vállát, és az üres helyekhez hajtott, közel ahhoz, ahol egy középkorú biztonsági őr tevékenykedett. James abban a pillanatban tudta, hogy valami nincs rendben, amikor a férfi rájuk meredt. Testes volt, de a nadrágja derékszíja fölött enyhe sörhasa kilógott.

– Szia, apa –szólalt meg Mike, és James felé hajolt, hogy megnézze az őrt. –Hogy vagy? Örülnénk, ha extra figyelmet fordítanál a kocsinkra. Nem tart sokáig.

James forróságot érzett az arcán. Micsoda? Mi volt ez? Mike és az őr komoly arca felé pillantott. Ez tényleg Mike apja volt?

Mi történt?

– Mi a fene ez, Mike? –Az őr olyan mély homlokráncolással szólalt meg, mint a Grand Canyon.

– Csak gondoltam, benézek hozzád, hogy megismerd a pasimat. Később Vegasba megyünk, úgyhogy nem leszek itthon. –Mielőtt James felfogta volna, mi történik, Mike lehajolt hozzá, és megcsókolta. Keményen. Mike ajkai kissé szárazak voltak, de ahh, olyan forróak és puhák. Mentolos rágógumi és sör íze volt. James csengő hangot hallott a fülében, és egy pillanatra teljesen máshol volt, egy hullócsillagokkal teli égboltot nézett.

Amikor a csók véget ért, azon kapta magát, hogy Mike övét szorongatja, és gyorsan visszahúzta a kezét, levegő után kapkodva. Mike olyan szédülten hagyta ott, hogy James nem tudta, elmenjen-e, vagy maradjon itt.

– Kifelé –mondta Mike apja hűvös hangon. –Gyalázatos vagy.

– Mi? –Mike oldalra hajtotta a fejét, és hangosan rágta a mentolos rágót. –Tudod, valahol le kell parkolnom a Jaguárommal –mondta, és kicsatolta James biztonsági övét. Ez őrület volt.

– Mike, ne provokáld. Mi van, ha kárt tesz a kocsiban? –suttogta James, miközben kinyitotta az ajtót a saját oldalán. Mi baja volt ennek a fickónak? Miért szerzett ellenségeket minden sarkon?

– Nem fog, vannak kamerák.

James a homlokát ráncolta, de nem fűzött hozzá megjegyzést. –Ha csak egy italt akartál, akkor egy benzinkúton is megtehettük volna.

– Valami különlegeset akarok. –Mike kiszállt a kocsiból, és odasétált James mellé, hogy... kinyissa neki az ajtót, miközben az apja még mindig nézte. Most már kezdett szürreális lenni.

– Ööö... köszönöm –mondta James, és imádkozott, hogy kifelé menet ne botoljon meg, vagy ne üsse be a fejét. A mellkasa annyira összeszorult, hogy küzdenie kellett a levegőért. Jó érzés volt, hogy valaki ilyen gáláns volt vele.

– Te is akarsz valamit inni? –kérdezte meg Mike, és vastag, határozott karját James vállára tette. Hihetetlen volt, hogy Mike Miller ezt a szülővárosában teszi. James minden bizonnyal lemaradt valami tájékoztatóról.

A kar úgy fonódott rá, mint egy nehéz köpeny, amely még jóképűbbé, még kívánatosabbá tette. A tekintete lejjebb meredt, Mike csupasz felsőtestére, és remegő lélegzetet vett. Kurva régen volt már, hogy egy férfi ezt tette vele. Ezért kezdett el izgulni, mint valami tinédzser szűz. De Mike illata most olyan intenzív volt, olyan közeli, párolgott a napfényben, és James bőrére tapadt.

– Talán.

– Király. –Mike bekísérte, teljesen figyelmen kívül hagyva az apja homlokráncolását. James megdermedt, amikor Mike egy cetlit csúsztatott a férfi mellzsebébe, de nem történt semmi.

– Szia, Donna, hogy vagy? –Mike egy nőt kérdezett, aki amint meglátta őket, rögtön a lánya szemére tette a kezét.

– Mit csinálsz? –kérdezte James, és igyekezett nem túlságosan körülnézni. A tekintetek, amelyeket a bőrén érzett, túlságosan is elbizonytalanították. Mint amikor a titkos szenvedélye kiderült a sötét osztályteremben, annyi évvel ezelőtt.

– Nyugi. Annyira dögös vagy. Mindenki csak kurvára féltékeny. Még egy utolsó „baszódj meget” adok ennek a városnak –mondta Mike, amikor az italos folyosóhoz értek.

– Csak... nyugodj meg. Könyörgöm, ne dobálj semmit senkire. Ma este nem tartóztathatnak le. –James beszívta a levegőt, és lassan felemelte a kezét, hogy megérintse a vállán nyugvó tenyeret. Ezt csinálta az első barátjával is még a főiskolán. Imádott játszani a vastag, férfias ujjakkal.

– Jól vagyok, édesem. Semmi dobálózás, értettem. –Mike lehajolt, és újra megcsókolta. James hálát adott minden létező istenségnek, hogy a hely nem volt tele. Csak oldalról hallotta, hogy néhányan felhördülnek, mintha egy bigott kórus lenne.

– Mi a faszt csinálsz? –sziszegte valaki, és James feje úgy rándult fel, mint egy bólogató fejű kutyáé. A tekintete egyenesen a szőke, bolti egyenruhás férfira siklott. A mellkasán megmozdult a kezében tartott borosláda. Jaj, ne! Ez is egy olyan ember volt, akinek Mike a középső ujját akarta bemutatni?

– Évfordulót ünneplünk a párommal, mutasd meg a legdrágább borodat –parancsolta Mike, mintha ő lenne a Walmart királya.

– Annyira elcseszett vagy, Mike –nyögte a szőke, és letette a ládát. Ujjai ökölbe szorultak.

James nagyot nyelt. Ő is tudta ezt a játékot játszani. –Vöröset, ha kérhetem –mondta, és most az egyszer egyenesen a srác szemébe nézett. Ha úgy döntene, hogy megtámadja Jamest, Mike biztosan a segítségére sietne, mint egy jó színlelő pasi.

Most a férfi gúnyosan rávigyorgott Jamesre is.

– Hallottad a vőlegényemet. –Mike a fickó felé mutatott. –Gyorsan, gyorsan.

A szőke megrázta a fejét, de egy felső polchoz nyúlt. –Kiraboltad az élelmiszerjegybankot, vagy mi?

– Nem értem, mi közöd van ehhez –mondta James, Mike testének melegébe simulva. Hiányzott neki, hogy valaki máshoz ilyen közel legyen.

– Pontosan. –Mike bólintott, és szorosan átölelte Jamest. –De ha tudni akarod, készpénzzel fizetek. –Elővette a tárcáját, és a férfi felé intett vele. –Pont úgy, ahogy az új Jaguaromért tettem.

James kuncogott, és befogta a száját, hogy ne legyen túl hangos. Nem tudta, hogy ez a stressz miatt van-e, amiért részese volt ennek a tervnek, vagy tényleg ennyire vicces volt. –Ez úgy hangzik, mintha drogokkal kereskednél.

– Mi a fene van veled? Nem elég, hogy buzi vagy, most még drogdíler is? –A fickó három üveg vörösbort nyújtott át Mike-nak, az arca csak egy árnyalattal volt világosabb, mint az alkohol színe.

– A pasim csak viccel. –Mike óvatosan megbökte Jamest az üveggel. –Olyan vicces srác. És remek segge is van. A feleséged beleegyezett már az anális szexbe? Ki kellene próbálnod.

James érezte, hogy a térdei elernyednek, és minden érzéke azt súgta neki, hogy itt az ideje megfordulni, beülni a Jaguárba, és keresztülhajtani az országon, hogy soha többé ne találkozzon azokkal az emberekkel, akik ezt hallhatták. Megcsípte Mike ujját. Erősen. Klassz, a seggem... várjunk csak, ez nem jött ki jól. Bassza meg. James a padlóra nézett, és követte a terapeutája utasításait. Egy napsütötte tengerparton volt, és csak a szellőt és a sirályok rikácsolását hallotta.

– Fogd be a mocskos pofád, vagy mindent elmondok apánknak, és meg fogod bánni –mondta a fickó.

– Azt hiszed, érdekel? Baszódjon meg az a vénember. –Mike közelebb húzta magához az üvegeket és Jamest is. –Vegasba megyek.

– Helyes. Pont oda, ahová egy ilyen torzszülött, mint te is való vagy –vicsorgott a férfi.

Még a borral a kezében is sikerült Mike-nak a középső ujját bemutatni a testvérének. –Élvezd az anális szex nélküli életed, Kevin. –Mike megfordult, és magával húzta Jamest a kasszákhoz.

Egy sirály sereg sem lenne elég ahhoz, hogy megvédje James elméjét ettől. Remegő sóhajjal engedte ki a levegőt. –Ha még egyszer nyilvánosan használod ezt a szót, megöllek. Megmondom a madaraimnak, hogy vágjanak darabokra.

Mike ránézett, és a napszemüvegét a homlokára tolta. –Melyiket? A „dugást”?

James bámult rá, egy pillanatig képtelen volt kimondani a gondolatait.

– Az „anált”, te idióta. Nem akarom, hogy bárki is így gondoljon a seggemre... mármint...főleg nem heteró emberek –tette hozzá egy pillanatnyi habozás után.

– Nem szereted az anált? –ráncolta Mike a homlokát. –Az nagy kár.

– De igen, de nem ez a lényeg! –sziszegte James, aki saját szégyenében vergődött. –Nem akarom, hogy beszélj róla... az embereknek.

– Olyan leszek, mint egy Disney-hercegnő, aki csak az állatoknak beszél a seggedről–vigyorgott Mike, ahogy a pénztárakhoz közeledtek. – Később kipróbálhatom rajtad?

James belefulladt a zavar és az izgalom sűrű keverékébe. Ami úgy zúdult végig a testén, mint egy folyó, miután áttörte a zsilipeket. Nem tudta, mit mondjon. Fogalma sem volt, hogy egyáltalán mire gondol. Az élete az őrületbe torkollott.

– Végül is én vettem neked bort. –Mike rákacsintott, és a pénztáros elé tette az üvegeket. Elengedte Jamest, aki már abban sem volt biztos, hogy Mike komolyan gondolja. Vajon csak játszania kellene? Nem volt biztos benne, hogy képes lenne lépést tartani ezzel a mocskos szájjal. Elhaladt a pénztárak mellett, és az ablakon keresztül a kocsijára nézett, amely most fényesebb volt, mint valaha. El kellett ismernie, hogy Mike jó munkát végzett.

Amint Mike majdnem az összes pénzét elköltötte, amit a kiveréssel keresett, nagy, forró kezét James csípőjére tette, és finoman az ajtó felé terelte. James nem volt az a fajta srác, aki random dögös pasikkal hetyeg, de ettől a gesztustól mégis teljesen elolvadt belülről. Vajon tényleg megteszik? Nem volt benne biztos, hogy ez jó ötlet. Mi van, ha Mike csak a pénz miatt akarta őt? Szörnyen boldognak tűnt, hogy felvághat és elköltheti az egészet.

– Hűha, ez aztán a hidegzuhany –motyogta Mike, és elhúzta a kezét, amikor a kocsihoz értek.

– Mi? –James pislogott, és ránézett, kezét a zsebébe dugta. Egyetlen óra alatt egy alternatív univerzumba zuhant. Ez volt az egyetlen hihető magyarázat arra, ami vele történt. Legalább Mike apja sehol sem volt.

– Még választ sem érdemlek, csak egy gúnyos mosolyt? –sóhajtott fel Mike, és beült az anyósülésre, amint James kinyitotta a kocsit.

– Miről beszélsz? –James leült mellé. –Te voltál az, aki nyilvánosan a seggemről beszélt. –A pasi a másik irányba nézett.

– De aztán megkérdeztem, amikor megint kettesben voltunk.

James összekulcsolta a kezét, egész teste megmerevedett, de a feneke bőre sokkal érzékenyebbnek tűnt, mint máskor. Miféle varázslat volt ez? –Én... azt hittem, csak viccelsz.

– Végzős korom óta nem volt benne részem, amikor Tiffany Jordannel csináltam, persze, hogy nem vicceltem.

James felnyögött. Nem akarta ezt a mentális képet. Hirtelen elzsibbadt az agya, és felemelte a fejét, hogy Mike-ra nézzen. Ez azt jelenthette, hogy ő, James, a szexhiányos stréber sokkal tapasztaltabb volt, mint Mike, a dögös szerelő? –Mi van?

– Tényleg megdolgoztatsz érte, ugye? Menjünk–sóhajtott fel Mike, és visszavette a felsőjét.

– Én csak... nem értem. Olyan lelkesnek tűnsz... hogy érted, hogy az volt az utolsó alkalom?

Mike most az egyszer elhallgatott, és csak nézte Jamest, amint beindítja az autót. A szeme sarkából James látta, hogy Mike felmutatja az ujját az egyenruhás férfinak, aki csakis az apja lehetett. Úgy döntött, hogy nem vesz róla tudomást.

– Tök dögös vagy és meleg. Miért ne lennék lelkes? Elvégre a pasid vagyok –motyogta Mike kevesebb energiával, mint korábban.

James az autópálya felé hajtott a bevásárlóközpont másik oldalán. Soha többé nem bízott volna a GPS-ben. Másrészt viszont a GPS-nek köszönhette, hogy találkozott a konferenciára tervezett partnerével, így talán nem is lesz olyan rossz a hétvége. Remélte, hogy így lesz.

– De... te is dögös vagy és meleg. Nincs pasid? –Mike jóképű profiljára pillantott.

Mike megvonta a vállát. –Hol? A Vega'sGas& Motelben? Egyszer elmentem egy melegbárba Austinban. Leszoptak.

Jamesnek össze kellett szorítania az állkapcsát. Ez nem történhetett meg. Kizárt dolog. – Semmi... egyéjszakás kaland? Semmi? –kérdezte, képtelen volt uralkodni a döbbenetén. Ez annyira... szomorú volt.

– Csak három éve comingoutoltam–Mike kinyitotta az egyik borosüveget. –Ismered a városunkat. Nem sok lehetőség van ott. Ismered ezt a melegradaros dolgot? Az enyém biztos hibás.

– Internet? –suttogta James, és gyorsan befordult. Majdnem lemaradt a kijáratukról.

– Ember, ne nyaggass már! Még autóm sincs –morogta Mike, és ivott egy korty bort, egyenesen az üvegből.

– Bocsánat, csak... olyan dögös vagy –suttogta James, és az volt a szándéka, hogy minél hamarabb elérje a szállodát, bár még így is legalább egy órába telik.

– Én csak egy dögös hal vagyok a bőség tengerében –ismételte Mike azokat a szavakat, amelyeket James mondott neki korábban. Az ajtónak támaszkodott, levette a napszemüvegét, és mindenhová nézett, csak Jamesre nem.